RGN
Terület
Tároló
Nehézség
Kezdő
Szint
BelépőKözépCsúcs
Megjelent

SSD-típusok játékra: SATA, NVMe és a PCIe generációk

Mi a különbség a SATA és az NVMe SSD között, mit ér a PCIe 4.0 és 5.0 játékban, és miért számít a DRAM-cache és a QLC.

Az SSD a legolcsóbb módja annak, hogy egy gép gyorsabbnak érződjön. Ha a rendszer még merevlemezen fut, az első SSD hatalmas változás. Ha már SSD-n, a különbségek kisebbek, mint ahogy a dobozok sugallják.

Háromféle csatlakozás, három sebességszint

SATA SSD – A régi merevlemezek csatlakozóját használja, ezért a SATA 6 Gb/s felület korlátozza: nagyjából 550 MB/s fölé nem megy. Kábellel csatlakozik, 2,5 hüvelykes házban. Második, nagy tárolónak ma is megfelel.

NVMe SSD, M.2 foglalatban – A PCIe buszon kommunikál, kábel nélkül, közvetlenül az alaplapra csavarozva. A sebességet a PCIe generáció határozza meg:

Generáció Elméleti maximum (×4 sáv) Gyakorlati csúcs olvasás
PCIe 3.0 kb. 3,9 GB/s kb. 3,5 GB/s
PCIe 4.0 kb. 7,9 GB/s kb. 7 GB/s
PCIe 5.0 kb. 15,8 GB/s 10 GB/s fölött

A gyakorlati csúcsértékek a gyártók által megadott szekvenciális olvasási sebességek nagyságrendjét jelzik, nem mérési eredményt.

Mennyit számít ez játékban?

Kevesebbet, mint gondolnád. A játékok betöltése nemcsak olvasás, hanem kicsomagolás és feldolgozás is, amit a processzor végez. A gyakorlatban egy SATA SSD és egy PCIe 4.0-s NVMe meghajtó között a betöltési időben általában néhány másodperc a különbség, a PCIe 4.0 és 5.0 között pedig még kevesebb. Az fps-re a tároló szinte semmilyen hatással nincs.

A DirectStorage technológia (amely a videokártyára bízza a kicsomagolás egy részét) ezen javíthat, de csak azokban a játékokban, amelyek ténylegesen használják.

Ezért a belépő és a közép szinten a PCIe 4.0-s NVMe a jó választás: a különbség ára itt alacsony. A PCIe 5.0-s meghajtók drágábbak, melegebbek és gyakran nagy hűtőbordát igényelnek – játékra még nem érik meg a felárat.

Ami fontosabb a csúcssebességnél

A memóriacella típusa. A TLC (cellánként 3 bit) tartósabb és egyenletesebb sebességű, a QLC (4 bit) olcsóbb, de nagy, folyamatos írásnál erősen lelassulhat, amikor elfogy a gyorsítótárként használt SLC-terület. Játékkönyvtárnak a QLC is megfelel, rendszerlemeznek inkább TLC-t válassz.

DRAM-cache vagy HMB. A meghajtó a saját „térképét” egy kis DRAM-ban tartja. A DRAM nélküli típusok ezt a gép memóriájából kérik kölcsön (Host Memory Buffer). Ez NVMe-nél elfogadható; DRAM és HMB nélküli olcsó SATA meghajtót rendszerlemeznek ne vegyél.

A kapacitás. A mai nagy játékok telepítve gyakran 100 GB fölött vannak, a frissítések pedig ideiglenesen további helyet kérnek. Egy 1 TB-os meghajtó a rendszer és néhány nagy játék után hamar megtelik. A tele SSD ráadásul lassabb is: hagyj legalább 10–15% szabad helyet.