- Terület
- GPU
- Nehézség
- Kezdő
- Szint
- BelépőKözépCsúcs
- Megjelent
Videokártya: mennyi VRAM kell, és mit jelent a felbontás
Miért fogy el a videomemória, mit old meg a felskálázás, és hogyan válassz videokártyát a monitorod felbontásához.
Egy gamer gépben a videokártya a legdrágább és a legtöbbet számító alkatrész. A választásnál két kérdés dönt: mekkora felbontáson és milyen frissítéssel akarsz játszani, és mennyi videomemória kell ehhez a következő évek játékaihoz.
A felbontás a kiindulópont
A videokártyának minden képkockában minden képpontot ki kell számolnia. 1440p-n nagyjából 1,8-szor, 4K-n négyszer annyi képpont van, mint 1080p-n. Ezért ugyanaz a kártya, amely 1080p-n bőven tartja a monitor frissítését, 4K-n már a felénél is elakadhat.
| Felbontás | Képpontok | Szorzó 1080p-hez |
|---|---|---|
| 1920×1080 (1080p) | kb. 2,07 millió | 1× |
| 2560×1440 (1440p) | kb. 3,69 millió | 1,8× |
| 3840×2160 (4K) | kb. 8,29 millió | 4× |
Első lépésként tehát a monitort döntsd el (erről külön cikkben írunk), és ahhoz válassz kártyát, ne fordítva.
VRAM: amikor elfogy, nem lassul, hanem akad
A videomemóriában vannak a textúrák, a geometria és a képkockához szükséges pufferek. Amíg elég, a mennyisége nem gyorsít semmin. Ha elfogy, a kártya a rendszermemóriából kénytelen dolgozni, és ez nem egyenletes lassulásként jelentkezik, hanem akadásként, elmosódó vagy késve betöltődő textúrákként.
A VRAM-igényt főleg a textúraminőség és a felbontás hajtja, a sugárkövetés és a képkocka-generálás is hozzátesz. A mai nagy játékok egy részében 8 GB már 1080p-n is szűkös a legmagasabb textúrákkal. Ezért a főoldali összeállítás-lapon 8 GB a belépő szint, 1440p-re 12–16 GB, 4K-ra 16 GB vagy több szerepel.
Felskálázás: segít, de nem csodaszer
A felskálázók (DLSS, FSR, XeSS) kisebb felbontáson számolják a képet, és okosan nagyítják fel a monitor felbontására. 1440p-n és 4K-n a „minőség” módok gyakran alig láthatóan rontanak a képen, és jelentősen emelik az fps-t. 1080p-n kevesebb a kiinduló képpont, ott a minőségvesztés jobban látszik.
A képkocka-generálás más: köztes képkockákat illeszt be. Simábbnak látod a mozgást, de a bemeneti késleltetés nem csökken, sőt kicsit nő. Lassabb, látványos játékokban jól jön, versenyjátékban inkább kapcsold ki. És mivel a generált képkockák nem a valós teljesítményt mutatják, a dobozon vagy a grafikonon szereplő számoknál mindig nézd meg, be volt-e kapcsolva.
Ami a dobozon kevésbé látszik
- Méret: a mai kártyák hosszúak és vastagok. Mérd meg a ház szabad helyét, és számolj a tápkábelek hajlításával is.
- Áramfelvétel és csatlakozó: a gyártó ajánlott tápmérete jó kiindulás. Ha a kártya 12V-2x6 csatlakozót használ, a kábelt ütközésig dugd be, és ne hajlítsd meg közvetlenül a csatlakozó mellett. A tápegységről szóló cikkben részletezzük.
- PCIe-bekötés: egyes belépő kártyák csak x8 sávot használnak. Mai alaplapon ez nem gond, egy régi, PCIe 3.0-s alaplapon viszont mérhetően lassíthat.
- Hűtés és zaj: ugyanabból a grafikus chipből készült kártyák között a hűtés minőségében nagy a különbség. A független tesztek zajmérései itt többet mondanak, mint a gyári órajel.