CPU és GPU egyensúly: szűk keresztmetszet és fejlesztési sorrend

A „bottleneck” a gépépítés egyik legtöbbet emlegetett és legtöbbször félreértett szava. Szűk keresztmetszet minden gépben van, mert mindig valamelyik alkatrész éri el elsőként a határát. A kérdés nem az, hogy van-e, hanem az, hogy melyik az, és hogy a te játékodban zavar-e.

Mit csinál a processzor és mit a videokártya?

Leegyszerűsítve: a processzor készíti elő a képkockát (játéklogika, fizika, mesterséges intelligencia, rajzolási utasítások), a videokártya pedig kirajzolja. A processzor munkája nagyjából független a felbontástól, a videokártyáé erősen függ tőle.

Ebből következik a legfontosabb szabály:

• alacsony felbontás, magas fps-cél – a processzor a korlát;
• magas felbontás, magas grafikai beállítás – a videokártya a korlát.

A főoldali szemléltető ábra pontosan ezt a két helyzetet mutatja.

Hogyan ismered fel a saját gépeden?

Nem kell hozzá külön eszköz, elég egy fedvény (overlay), amely a videokártya kihasználtságát és az fps-t mutatja.

1. Nézd a GPU-kihasználtságot. Ha játék közben tartósan 95–99% körül van, a videokártya dolgozik teljes erővel: ez a kívánatos állapot.
2. Ha jóval alacsonyabb, és az fps mégsem éri el a monitor frissítését, valószínűleg a processzor (vagy a memória) nem győzi. Az összesített CPU-kihasználtság ilyenkor félrevezető lehet, mert lehet, hogy csak egy-két szál fut 100%-on.
3. Csökkentsd a felbontást vagy kapcsold be a felskálázást. Ha az fps alig változik, a processzor a korlát. Ha sokat nő, a videokártya volt.

Figyelj arra is, hogy ha fps-korlátot (vagy V-Syncet) használsz, a kihasználtság szándékosan alacsony. Ez nem szűk keresztmetszet, hanem takarékosság.

Mikor ne foglalkozz vele?

Ha a játék egyenletesen fut azon a képkockasebességen, amit a monitor meg tud jeleníteni, akkor nincs mit javítani, akárhogy is áll a két kihasználtság. Egy 60 Hz-es monitoron a 60 fps fölötti teljesítmény jórészt kárba megy. A „tökéletes egyensúly” keresése sokszor fölösleges pénzköltés.

Fejlesztési sorrend

Ha fejlesztenél, ez a sorrend a legtöbb gépre igaz:

1. Tároló: ha a rendszer még merevlemezen fut, egy NVMe SSD a legolcsóbb és legérezhetőbb változás.
2. Memória: ha csak egy modul van a gépben, egy második (azonos) modul bekapcsolja a kétcsatornás módot; ha 16 GB alatt vagy, bővíts.
3. Videokártya: a legtöbb játékban ez hozza a legnagyobb ugrást. Előtte ellenőrizd a tápot és a ház méretét.
4. Monitor: ha a kártya már többet tud, mint amit a kijelző mutat, a monitor a következő lépés.
5. Processzor (és vele gyakran alaplap, memória): akkor, ha a fenti teszt szerint tényleg a processzor a korlát, vagy ha magas frissítésű versenyjátékokra váltasz.

A processzorválasztásról és a videokártya VRAM-igényéről külön cikkekben írunk.